Elkezdődött az aláírásgyűjtés Tegyük győztessé a nemzeti régiók ügyét!

A marosszéki Makfalván 11. alkalommal megszervezett Székely Majálison indította el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés támogató aláírásainak összegyűjtését.

Az aláírásgyűjtő íveket elsőként az SZNT állandó bizottságának a tagjai és az erdélyi magyar pártok jelen lévő vezetői írták alá. A kezdeményezés akkor kerülhet az Európai Bizottság asztalára, ha 2020. május 6-ig az Európai Unió egymillió állampolgára támogatja aláírásával. Az aláírásoknak legkevesebb hét országban kell meghaladniuk egy, az illető ország lakosságához arányított küszöbértéket. Izsák Balázs, az SZNT elnöke arra kérte a majálisozókat, hogy közösen tegyék győztessé a nemzeti régiók ügyét. Abbéli meggyőződését hangsúlyozta, hogy a polgári kezdeményezés indoklásában minden székely, minden magyar ember megtalálja majd a szívéhez közel álló gondolatot, de azt is hozzátette, hogy a nemzeti régiók kérdése nemcsak a magyarok, hanem megannyi más nép számára is fontos Európában.

Mint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke megemlítette: az Európai Unió lakosságának tíz százaléka, mintegy 55 millió ember beszéli valamely kisebbség nyelvét. Biztosra vette, hogy lesz közöttük legalább egymillió olyan, aki támogatja a kezdeményezést.

Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke a kisebbségek ernyőszervezetének szolidaritását és támogatását jelentette be. Mint közölte: mind a Minority Safepack polgári kezdeményezés, mind a nemzeti régiókról szóló győzött az Európai Unió bíróságán az Európai Bizottság ellen. Reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség újabb perekre ahhoz, hogy a kezdeményezésekből EU-s jogszabályok szülessenek. Az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáján befutónak számító helyen szereplő politikus közölte: a FUEN közelgő kongresszusán az SZNT lehetőséget fog kapni a kezdeményezés bemutatására.

Mind Mezei János, az Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, mind Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a kezdeményezés aláírására buzdította a jelenlévőket. Mint utóbbi fogalmazott, a kezdeményezéssel az egyik ellenfelet, Brüsszelt akarják rávenni arra, hogy ne engedje a másik ellenfélnek, Bukarestnek a nemzeti régiók hátrányos megkülönböztetését a források elosztásakor.

Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta: el kell menni szavazni az európai parlamenti választásokon, hogy minél több támogatója legyen Brüsszelben a polgári kezdeményezésnek.

A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt javasolták, hogy kohéziós politikájában az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

Az Európai Bizottság 2013 júliusában úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. A bizottság elutasító határozatát az SZNT elnöke és külügyi megbízottja, Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet még az EB-nek kedvezett, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019, március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító EB-határozatot, és az EB május elején bejelentette a kezdeményezés bejegyzését.

Budapest és a nyugati magyarok is támogatják

Támogatandó a Székely Nemzeti Tanácsnak egy európai kisebbségi fejlesztési régió kialakítására irányuló kezdeményezése, annál is inkább, mert az Európai Unióban 60 millió ember, vagyis a közösség lakosságának csaknem 10 százaléka él kisebbségi sorban – mondta Szili Katalin, a határon túli magyarság autonómiaügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton Budapesten. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének közgyűlésén elhangzott, hogy a szövetség, illetve a határon túli magyar pártok támogatják a polgári kezdeményezést, amelyet szombaton indítottak el az erdélyi Székely Majálison. Céljuk, hogy hét tagállamból legalább egymillió aláírást gyűjtsenek össze, s így az EU kötelező jelleggel foglalkozzon a kezdeményezéssel.

Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács képviselője kiemelte: a kisebbségi fejlesztési régió kialakításának az a célja, hogy az unió kiemelten kezelje azokat a térségeket, amelyek etnikai összetétele eltérő a környezetétől. Példaként említette, hogy Székelyföld Románia uniós csatlakozása óta gazdasági diszkriminációt szenved el.

Miközben például Brassó megye GDP-je 20 százalékkal nőtt, Kovászna megyében csak 1,7 százalékkal bővült az össztermék.

Ha sikerülne keresztülvinni a régió ügyét, akkor a helyi közösségek dönthetnének a fejlesztési igényeikről – mondta. Székely István, az RMDSZ képviselője úgy vélekedett: a kezdeményezés egyfajta arra vonatkozó igénybejelentés, hogy milyen Európában szeretnének élni az őshonos kisebbségek. Kifejezte reményét, hogy így kisebbségbarát irányban mozdítható el az unió politikája.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa szerint a kisebbségi fejlesztési régiókról szóló elképzelés arról szól, hogy a kisebbségeknek legyen helyük Európában. Pethő István az MPP képviseletében ismertette, az aláírásgyűjtés jelszava: Székelyföldet megmozgatjuk Európáért.

(Forrás: Háromszék)

Összefognak a magyar pártok

Összefognak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elindított, nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés sikere érdekében – jelentették be az erdélyi magyar pártok tegnap.

Erről Izsák Balázs SZNT-elnök, Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke és Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője számolt be azon a Makfalván tartott sajtótájékoztatón, amelyet a polgári kezdeményezés hivatalos bejegyzése alkalmából tartottak. Amint elhangzott, e naptól számítva egy év áll rendelkezésre az egymillió európai támogató aláírás összegyűjtésére, a tényleges aláírásgyűjtést a hét végén tartandó makfalvi Székely majálison kezdik el. Mindhárom párt apparátusának teljes bevetését vállalta, az RMDSZ képviselője 200–250 ezer aláírás összegyűjtését ígérte.

Amint Izsák Balázs idézte, az SZNT állandó bizottsága 2012-ben Makfalván fogadta el a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés szövegét, és itt indítják az aláírásgyűjtést is.

A marosszéki településen hétvégén tartandó Székely majálison egyelőre a papír alapú aláírásgyűjtés kezdődik el, de reményei szerint egy hónap alatt sikerül megteremteni az online aláírásgyűjtés elindításának műszaki feltételeit is. Az SZNT elnöke abbeli reményét fogalmazta meg, hogy az egyéves aláírásgyűjtési folyamat megerősíti az európai etnoregionális mozgalmakat. Elmagyarázta: az etnoregionalizmus alatt azt érti, amikor egy tájegység és az illető tájegységen többséget alkotó nemzeti közösség érdekei egybeesnek, és létezik egy erős politikai akarat arra, hogy kifejezzék ezeket az érdekeket. A közösségi vezető szerint az államok sok esetben szemben állnak az etnoregionalista mozgalmakkal, pedig a globalizáció kihívásai miatt az államoknak és a régióknak szövetségeseknek kell lenniük.

Korodi Attila felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ által elindított Minority SafePack európai polgári kezdeményezés és a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés kiegészítik egymást. Hozzátette: az RMDSZ a kezdetektől támogatta az SZNT polgári kezdeményezését is, ezért vett részt a kezdeményezés polgári bizottságában. A frakcióvezető bejelentette: az RMDSZ az őszi hónapokban lát neki az aláírásgyűjtésnek, és év végéig összegyűjti a 200–250 ezer vállalt aláírást.

Csomortányi István EMNP-elnök elmondta: pártja az aláírásgyűjtés mellett az európai szövetségesek mozgósítását vállalta. Mint felidézte: Szilágyi Zsolt korábbi pártelnök kezdeményezésére az Európai Szabad Szövetség (EFA) már határozatot fogadott el a kezdeményezés támogatásáról.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azt ígérte: pártja részt vesz az aláírásgyűjtésben, és minden tőle telhetőt megtesz a kezdeményezés sikeréért. Úgy vélekedett, hogy a polgári kezdeményezés egy lehetőség arra, hogy Székelyföld „feltegye magát a térképre”, és erősebb kontúrt kapjon.

A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt javasolták, hogy kohéziós politikájában az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

Az Európai Bizottság 2013 júliusában úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. A bizottság elutasító határozatát az SZNT elnöke és külügyi megbízottja: Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet még az EB-nek kedvezett, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019. március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító EB-határozatot. A kezdeményezőknek 2020. május 6-ig kell összegyűjteniük az EU legkevesebb egymillió polgárának a támogató aláírását.

(Forrás: Háromszék)

2019, V. 7.

Minden magyar segítségét várják

Hatéves jogi huzavona után az Európai Bizottság kedden nyilvántartásba vette a Székely Nemzeti Tanács által benyújtott, nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. A regisztrációt követően a kezdeményezőknek egy év áll rendelkezésükre egymillió támogató aláírás összegyűjtésére legalább hét uniós tagállamból.

A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű kezdeményezését a korábbi elutasítás után ismét benyújtó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra kérte a brüsszeli testületet, hogy biztosítson „egyenlő lehetőséget a különböző uniós alapokhoz való hozzáférésre”. Az SZNT közleményben üdvözölte a döntést. A tájékoztatóban egyebek mellett kifejtik, hogy az Európai Uniónak különös figyelmet kellene fordítania azokra a régiókra, amelyeknek a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságai eltérnek a környező régiókétól. E földrajzi körzetekben meg kell szüntetni a lemaradást és meg kell teremteni a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit.

A Székely Nemzeti Tanács szerint ez a kulcsa annak, hogy még azok a régiók is megőrizhessék nemzeti-kulturális sajátosságaikat, melyek – mint Székelyföld – jelenleg nem rendelkeznek közigazgatási hatáskörökkel. Ehhez megfelelő hozzáférést kell biztosítani számukra az EU Strukturális Alapjaihoz, valamint minden olyan uniós forráshoz és támogatási programhoz, mely garantálni tudja a regionális nemzeti kultúrák fennmaradását. Az SZNT emlékeztetett: 2008-ban határozott úgy, hogy élni fog az európai polgári kezdeményezés eszközével, és olyan jogszabály kidolgozását tűzi ki célul, amely közelebb visz Székelyföld autonómiájához. Az Európai Bizottság ezt mostanáig akadályozta, ám az uniós bíróságon elveszített per után szabad utat adott a kezdeményezésnek.

A május 7-ei hivatalos regisztrációt követően egy év áll majd rendelkezésre egymillió támogató aláírás összegyűjtésére legalább hét uniós tagállamból. Az SZNT az egész magyarság, belföldi és külföldi szövetségeseik és az autonómia-küzdelemben mellettük álló szervezetek és országok, valamint az érintett nemzeti régiók támogatására számít ebben a folyamatban. Ha sikerül, az Európai Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: elfogadhatja, de el is utasíthatja a kérelmet, azonban a döntését mindenképpen indokolnia kell.

Mint ismert, az Európai Bizottság 2013-ban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem is jegyezte be a kezdeményezést. Az elutasító határozatot az SZNT megtámadta az Európai Bíróságon. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország a bizottság, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016-os elsőfokú ítélet még a bizottságnak adott igazat, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019. március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító határozatot.

(Forrás: Háromszék)

2019, V. 7.

Nyilvántartásba vette az Európai Bizottság az SZNT nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését

Nyilvántartásba vette az Európai Bizottság az SZNT nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését

Hosszú évek óta tartó jogi huzavona után az Európai Bizottság kedden nyilvántartásba vette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű kezdeményezését a korábbi elutasítás után ismét benyújtó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra kérte a brüsszeli testületet, hogy biztosítson egyenlő lehetőséget a különböző uniós alapokhoz való hozzáférésre annak érdekében, hogy az EU fejlődését és kulturális sokszínűségét fenn lehessen tartani.

Kiemelték: az EU-nak különös figyelmet kellene fordítania azokra a régiókra, amelyeknek a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságai eltérnek a környező régiókétól. HIRDETÉS Az Európai Bizottság jogi szempontból elfogadhatónak ítélte a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A május 7-ei hivatalos regisztrációt követően egy év áll majd rendelkezésre egymillió támogató aláírás összegyűjtésére legalább hét különböző uniós tagállamból. Ha ez sikerül, az Európai Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: elfogadhatja, de el is utasíthatja a kérelmet, azonban a döntését mindenképpen indokolnia kell. Az Európai Bizottság 2013-ban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem is jegyezte be a kezdeményezést. Az elutasító határozatot az SZNT megtámadta az Európai Bíróságon. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország a bizottság, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016-os elsőfokú ítélet még a bizottságnak adott igazat, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019. március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító határozatot.

Izsák Balázs SZNT-elnök korábban közölte, a szervezet az aláírásgyűjtés szervezésére összpontosít azt követően, hogy a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés beterjesztői győztek az Európai Unió Bíróságán az Európai Bizottsággal szemben. Izsák úgy értékelte, hogy új kaput sikerült megnyitni az SZNT számára, és ha az Európai Bizottság bejegyzi a polgári kezdeményezést, uniós szinten folytatják a Székelyföldért, a székelyekért indított akciót. Örömének adott hangot az SZNT kezdeményezése perében született ítélet kapcsán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki szerint a szövetség által elindított Minority SafePack és az SZNT kezdeményezése erősíti egymást. Kelemen szerint az RMDSZ támogatni fogja az aláírásgyűjtést, amint erre sor kerül. Üdvözölte az Európai Unió Bíróságának döntését az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöksége is, hangsúlyozva, minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az SZNT kezdeményezését, s erre kéri az összes erdélyi magyar politikai és civil szervezetet is.(Forrás: https://kronika.ro/kulfold/nyilvantartasba-vette-az-europai-bizottsag-az-sznt-nemzeti-regiokrol-szolo-europai-polgari-kezdemenyezeset?fbclid=IwAR1AUJHH7kg_X69hE0x6UDi-6K3vZ1grzlr8kQzg8i-T3TdYCAFOkobnJ1U)

2019, V. 7.

Európai polgári kezdeményezés Aláírásgyűjtésre készül az SZNT

Várhatóan egy hónap múlva, május hetedike után kezdheti el az aláírásgyűjtést európai polgári kezdeményezése támogatására a Székely Nemzeti Tanács, addig szövetségeseket keresnek és igyekeznek mindenre felkészülni, hogy lehetőleg zökkenőmentes legyen a folyamat – jelentette be szerdán Sepsiszentgyörgyön Izsák Balázs elnök, aki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével, Csomortányi Istvánnal egyeztetett a teendőkről.

Izsák Balázs elmondta, hogy korábban már tárgyalt Mezei Jánossal, az MPP frissen megválasztott elnökével és még az európai bíróság kedvező ítélete előtt egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is. Ez utóbbi találkozón pontos tájékoztatást kapott a hasonló kezdeményezés, a Minority SafePack aláírásgyűjtése során szerzett tapasztalatokról. Az Európai Bizottságnak a március 7-i ítélethirdetés után két hónap áll rendelkezésére, hogy bejegyezze kezdeményezésüket, és az SZNT azt szeretné, ha akkorra minden területen felkészülnének a teendőkre. Minden alkalmat megragadnak, hogy partnereket keressenek, májusban a Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetségének budapesti ülésén, júniusban a FUEN dunaszerdahelyi találkozóján mozgósítanak, összeállt egy munkacsoport, amely a szükséges lépéseken dolgozik – szórólapokon, jelmondaton, logón –, és már tárgyalnak informatikai cégekkel, akik az internetes aláírásgyűjtés lebonyolítását vállalnák. Szeretnék ez utóbbit minél gyorsabban elindítani, Izsák szerint a bejegyzés után legkésőbb egy hónappal sikerül megteremteniük a körülményeket, hogy megfeleljenek az igen szigorú feltételeknek.

Terveik szerint május 11-én a hagyományos makfalvi székely majálison indítanák hivatalosan a kampányt.

Csomortányi István, az EMNP elnöke a két szervezet közötti eddigi jó együttműködés folytatását ígérte. Kiemelte, pártja alapvető célkitűzései között szerepel a területi autonómia, ők emelték a közbeszéd tárgyává a történelmi régiók önállóságát, és létrejöttük óta harcolnak a gazdasági, pénzügyi decentralizációért, így természetes, hogy teljes apparátusukkal támogatják az SZNT aláírásgyűjtését. Az EMNP az Európai Szabad Szövetség (EFA) tagja, és a pártcsalád legutóbbi ülésén döntés született arról, hogy támogatásra ajánlják tagszervezeteiknek a kezdeményezést. Csomortányi arra is felhívta a figyelmet, hogy az SZNT kezdeményezése alapját szolgáló etnikai régió fogalmába nemcsak Székelyföld illeszkedik, de több más térség is, például Kalotaszeg, vagy az Érmellék, Partium számos része is.

Izsák Balázs ismételten pontosította polgári kezdeményezésük alapjául szolgáló nemzeti régió fogalmát, olyan térségről van szó, amely nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási sajátosságai miatt különbözik az őt körülvevő régiótól. Nagyon fontos szerinte, hogy az ilyen régiókban élők felismerjék: az SZNT által kezdeményezett szabályozás rájuk is vonatkozhat, segíthet ezen térségek megerősödésében. Ezért szövetségeseket keresnek, nemcsak nyugaton, de szűkebb térségünkben, a Kárpát-medencében is.

Kezdeményezésük a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősíti, következetesen kitartanak amellett, hogy békés eszközökkel, demokratikus úton kell cselekedniük, annak dacára, hogy meglátásuk szerint a román állam tudatosan és intézményesen provokálja az itt élőket, rájuk kívánja sütni a székelyföldi terrorizmus bélyegét.

Az egész világnak látnia kell, hogy ez nem igaz – hangsúlyozta Izsák Balázs, aki azt is megerősítette, nem térnek le az útról, amelyen elindultak.

Csomortányi István is kiemelte, fontos feladatuk állandó nyomás alatt tartani a román illetékeseket, illetve az EU döntéshozóit, ezért szükség van újabb és újabb kezdeményezésekre, hogy lássák, foglalkozniuk kell a nemzeti kisebbségek problémáival. Izsák Balázs hozzáfűzte, hogy jelentős a különbség kezdeményezésük és a Minority SafePack között, az SZNT javaslata területről, és nemcsak etnikumról szól.

Az SZNT kezdeményezése szerint az EU-nak kohéziós politikájában kiemelt figyelemmel kellene kezelnie azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Ha az EB hivatalosítja a polgári kezdeményezést, egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét tagállamból.

(Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/122177/alairasgyujtesre-keszul-az-sznt-europai-polgari-kezdemenyezes)

2019 III. 7.

A Székely Nemzeti Tanács győzelme az Európai Unió Bíróságán

Óriási sikert ért el a Székely Nemzeti Tanács Luxemburgban. Az Európai Unió Bírósága másodfokon megsemmisítette az Európai Bizottság 2013 júliusában hozott határozatát, melyben a Bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A bíróság tehát a kezdeményezőknek adott igazat az Európai Bizottsággal szemben.

Székelyföld lakosai régóta tapasztalják, hogy a Romániának juttatott bőkezű uniós támogatások ellenére Székelyföld gazdasági lemaradása növekszik. A székelyek nap mint nap akadályokba ütköznek a vállalkozás, a munkavállalás, az egészségügy, az iskoláztatás és az ügyeik intézése során. A Székely Nemzeti Tanács az aláírásgyűjtési kezdeményezésével ezért az uniós kohéziós politika szabályain kíván változtatni annak érdekében, hogy az Európai Unió adófizető polgárainak pénzét ne lehessen kisebbségellenes politikák céljául felhasználni.

2013-ban egy tizenkét tagú polgári bizottság nyújtotta be a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. A bizottság tagjai: Izsák Balázs (Románia, Székelyföld), Korodi Attila (Románia, Székelyföld), Dabis Attila (Magyarország), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék), Roland Dudda (Ausztria), Pierre Gillet (Belgium), Franciscus Albert Bernardus Jeursen (Hollandia), Miren Martiarena (Spanyolország, Baszkföld), Őry Péter (Szlovákia, Felvidék), Publik Antal (Svédország), Andreas Schmalcz (Németország), Jordi Xucla (Spanyolország, Katalónia).

A Bizottság elutasította a kezdeményezés bejegyzését, így nem kezdődhetett meg az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A kezdeményezők 2013-ban pert indítottak a Bizottság ellen a kezdeményezés bejegyzésének elutasítása miatt, de az elsőfokú Törvényszék 2016-ban elutasította a felperesek keresetét. A szervezők jogorvoslatért folyamodtak az Európai Unió Bíróságához.

A kezdeményezésben a Székely Nemzeti Tanács európai partnereivel közösen arra kéri Brüsszelt, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti régiókat, tehát azon közigazgatási hatáskörökkel nem szükségszerűen rendelkező földrajzi körzeteket, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezők szerint a nemzeti régiók, így Székelyföld lemaradását úgy kell megelőzni, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg. A Székely Nemzeti Tanács arra kéri a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Szerződéseket és az Alapjogi Chartát, vegye komolyan és teljesítse azt a kötelezettségét, hogy hozzá kell járulnia az Unió kulturális sokszínűségének a fenntartásához. Figyelemmel az Európai Unió regionális politikája keretén belül felhasznált fejlesztési támogatások visszaélésszerű, nemzeti kisebbségek által lakott régiókat hátrányosan érintő tagállami újraelosztásának gyakorlatára, a kezdeményezés arra kéri Brüsszelt, hogy a nemzeti régiók lemaradásának megállítása, és így az unió kulturális sokszínűségének megőrzése érdekében biztosítsa számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU-alaphoz, forráshoz, programhoz, valamint teremtse meg a garanciákat sajátosságaik fenntartásához és a megfelelő gazdasági fejlődéshez. A nemzeti/etnikai kisebbségi régiók társadalmi, területi kohéziójában rejlő addicionális gazdasági potenciál megfelelő kohéziós politika mellett felszabadítható, és gazdasági erőforrássá változtatható az adott régiók hasznán túl a tagállamok és az Unió egészének javára. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a tagállamok nemzeti kisebbségi régióik elsorvasztására használják az uniós fejlesztési támogatásokat. Az Európai Uniónak tehát – akár a kohéziós politikára vonatkozó uniós költségvetésből erre elkülönített forrás biztosításával – véget kell vetnie a nemzeti régiók gazdasági diszkriminációjának és tudatos leépítésének, mivel a nemzeti régiók európai közös örökséghez tartozó kulturális sajátosságai csak így őrizhetőek meg.

Az Európai Unió reform előtt áll. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az uniós értékek védelme, a következő évek pedig arról fognak szólni, hogy merre halad tovább az európai integráció. Az Európai Unióról szóló szerződés a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását az Európai Unió – többek között a jogállamisággal egyenértékű – alapértékeként határozza meg. A Székely Nemzeti Tanács álláspontja szerint nem beszélhetünk e jogok tiszteletben tartásáról, ha a kohéziós politika tagállami gyakorlata nem teszi lehetővé, sőt egyenesen veszélybe sodorja a nemzeti régiók sajátosságainak megőrzését. A nemzeti régiók elsorvasztása az adott nemzeti közösség felszámolásához vezethet, amely sérti az Európai Unió fent nevezett alapvető értékét. A kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek szülőföldön boldogulása a nemzeti közösség megmaradásának, és így az Unió kulturális sokszínűsége megőrzésének alapvető feltétele.

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése megfelelő megoldási javaslatot tartalmaz erre a problémára, ezért a Székely Nemzeti Tanács arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió Bíróságának mai ítélete alapján a 2013-ben benyújtott kezdeményezést eredeti tartalma szerint vegye nyilvántartásba.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

2014. VIII. 15.

Izsák Balázs válasza Victor Pontának

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Folyó év április 14-én kéréssel fordultam Önhöz, amelyben a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezés képviselőjeként kértem Románia beavatkozási kérelmének visszavonását az Európai Unió Bírósága előtti T-529/13 számú ügyben. Az Önök 2014. augusztus 1-én kelt levelükkel a kérésünket elutasították, azt állítva, hogy a beavatkozás célja „megelőzni az EU hatáskörének bírósági úton történő kibővítését, olyan területekre, amelyek a tagállamok szuverenitása alá tartoznak, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme.”

Ezzel kapcsolatban leszögezzük:

1. Az említett kezdeményezés az Unió kohéziós politikájára vonatkozik, és nem a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaira. Ebből a szempontból Románia beavatkozása az említett kezdeményezés hibás értelmezéséből indul ki, következésképp a beavatkozási kérelem indoklása irreleváns.

2. Lehetetlen az EU „hatáskörének bírósági úton történő kibővítése.” Az EU hatáskörének bővítése csakis az Európai Unióról szóló szerződések módosításával történhet, amely meghaladja egy polgári kezdeményezés, de egy bírósági eljárás kereteit is, mivel az Európai Unió Bírósága nem módosíthatja az Európai Unióról szóló szerződéseket. Következésképp Románia beavatkozási kérelme fölösleges.

3. Áprilisi levelünkben rámutattunk arra, hogy a kezdeményezés célja az Unió kohéziós politikájának és működésének javítása, jótékony kihatással van Európa kulturális sokszínűségének megőrzésére. A szóban forgó polgári kezdeményezés sikere minden tagállam, tehát Románia érdeke is. Ebből a szempontból ésszerű és hasznos lett volna, ha a román állam nem az alperes Bizottság, hanem a felperesek mellett avatkozik be. Az ezzel ellentétes megközelítés olyan rejtett szándékként értelmezhető, amely a romániai magyar közösség, de elsősorban Székelyföld többségi székely lakosságának az erőszakos asszimilációját célozza.

4. Annak érdekében, hogy az RMDSZ-t a kormányon belül megtartsa, Ön Miniszterelnök úr nemrégiben tett egy ígéretet arra vonatkozólag, hogy Románia nem tesz le indoklást egy másik ügyben, amelynek tárgya szintén egy polgári kezdeményezés, amely viszont valóban a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozik. Ezt a lépést viszont a mi ügyünkben megtették már. Egy ilyen fokú következetlenség az Európai Bíróság előtt megkérdőjelezi a beavatkozó szavahihetőségét.

Tisztelettel:
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely 2014.08.14.

2014. IV. 25.

Az Európai Unió Törvényszéke Elnöke és Tagjai részére
Hivatal
LUXEMBOURG
L-2925

Tisztelt Európai Unió Törvényszéke!

Alulírott Kovászna megye, mint Románia közjoga szerinti jogi személy (székhely: 520008 Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 4., Kovászna megye, Románia; képviseli Tamás Sándor elnök; a továbbiakban “Felperesi Beavatkozó” Römer Ambrus Izabella Ágnes, Braşov, str. 15 Noiembrie nr. 92 sc.C ap. 15, jud. Braşov, Románia mint meghatalmazott ügyvéd útján az Európai Unió Bírósága Alapokmányának 40. cikke és a Törvényszék Eljárási Szabályzatának 115. cikke alapján BEAVATKOZÁSI KÉRELMET terjeszt elő az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatának 24. számában, 2014. január 25-én közzétett T-529/13. számú (Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila v. Európai Bizottság) ügyben, a felperesek támogatása céljából.

A teljes dokumentum megtekintéséhez kattintson ide.

2014. IV. 24.

Székelyföldért szállnak perbe

Kovászna Megye Tanácsa döntött: perbe szállnak annak érdekében, hogy az Európai Unió fogadjon el olyan szabályozást, amely szavatolja az olyan különleges társadalmi háttérrel rendelkező régiók jogait, amilyent Székelyföld is jelent.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az április 24-i soros ülésen leszögezte: “Számos fórumon jeleztük már, hogy a fejlesztési régiók határait ésszerűtlenül, kontraproduktív módon húzták meg Romániában. A környező gazdagabb megyék visszafogják Székelyföld fejlődési potenciálját. Nyilvánvaló, hogy Kovászna megyébe kevesebb fejlesztésre szánt támogatás érkezik, azért mert Brassó, Fehér és Szeben megyék, amelyeknek eleve nagyobb a GDP-je, elszívják előlünk a lehetőségeket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a parlamenthez iktatott be törvénytervezetet az ország regionális átszervezéséről. Tavaly három megyei tanács is kezdeményezett referendumot ez ügyben, azonban a prefektusok ezt megtámadták, az igazságszolgáltatás pedig elkaszálta a tervezeteket.” Az önkormányzati vezető úgy véli, a fejlesztési régiók jelenlegi kialakítása ütközik az európai irányelvekkel, hiszen ahelyett, hogy az egyes megyék között csökkentené a GDP eltérést, az elmúlt évek tapasztalata szerint tovább növelte azt.

A megyei tanács elnöke Székelyföld érdekeit szem előtt tartva rámutatott: “Újabb lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy hallassuk a hangunkat. Nekünk a székelység, Székelyföld magyar és román lakóinak érdekét kell szem előtt tartanunk, hiszen elfogadhatatlan, hogy amíg más, gazdasági értelemben fejlettebb megyék fejlődnek, mi lemaradunk”

2013-ban több természetes személy a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címen kezdeményesét nyújtott be több nemzeti kisebbség képviselőjeként az Európai Bizottsághoz, amelynek célja, hogy a nemzeti, nyelvi régiók sajátos védelemmel rendelkezzenek az Európai Unióban. Az iniciatíva számos országból talált támogatókra. A kezdeményező a bizottságnak tagjai közt szerepel: Izsák Balázs Románia, Székelyföld, Dabis Attila, Magyarország, Boldoghy Olivér, Szlovákia, Felvidék, Dudda Roland, Ausztria, Gillet Pierre, Belgium, Jeursen Franciscus, Albert Bernardus, Hollandia, Martiarena Miren, Spanyolország, Baszkföld, Őry Péter, Szlovákia, Felvidék, Publik Antal, Svédország, Schmalcz Andreas Németország, Xucla Jordi Spanyolország, Katalónia. A kezdeményező bizottságban az RMDSZ részéről Korodi Attila parlamenti képviselő volt jelen és segítette szakmailag a munkát.

Az európai testület a későbbiekben elutasította a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy erről a kérdésről az Európai Bizottság nem dönthet, mert nem tartozik a hatáskörébe. A döntés ellen fellebbezett a Székely Nemzeti Tanács.

A mai szavazás értelmében Tamás Sándor képviseli majd ebben a perben Kovászna megye álláspontját, azaz, mint Románia közjoga szerinti jogi személy beavatkozási kérelmet terjeszt elő Izsák Balázs és Dabis Attila versus az Európai Bizottság ügyben, ezáltal támogatva a felpereseket.

Kovászna Megye Tanácsa
Sajtóiroda

2014. I. 30.

Az Európai Bizottság ellenkérelme

A Törvényszék eljárási szabályzata 46. cikkének (1) bekezdése alapján az az EURÓPAI BIZOTTSÁG (képviselik: Hannes KRAEMER, Audrone. STEIBLYTE. és TALABÉR-RITZ Klára, a Jogi Szolgálat tagjai, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Merete CLAUSEN, az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának tagja, Bâtiment BECH, L–2721 Luxembourg; a Bizottság hozzájárul valamennyi eljárási iratnak az e-Curia alkalmazáson keresztül ELLENKÉRELMET terjeszti elő a T-529/13. sz., IZSÁK Balázs-Árpád és DABIS Attila kontra Európai Bizottság ügyben, amely a “Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelem elutasításáról szóló, 2013. július 25-én kelt bizottsági határozat (C(2013) 4975 végleges) megsemmisítésére irányul.

A teljes dokumentum megtekintéséhez kattintson ide.

Székely Nemzeti Tanács
Basque National Party
Democratic Convergence of Catalonia
Magyar Polgári Párt
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Erdélyi Magyar Néppárt
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Magyar Közösség Pártja
Magyar Kereszténydemokrata Szövetség
Európai Szabad Szövetség
Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója
Budapest önkormányzata
Gyergyó- szentmiklós önkormányzata
Csíkszereda önkormányzata
Sepsiszent- györgy önkormányzata
Vác önkormányzata
Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége
Társaság a Kárpátmedencei Magyarságért
Székelyföldért Társaság
Kézdivásárhely önkormányzata
Farkaslaka önkormányzata
Kerepes önkormányzata
Törökbálint önkormányzata
Rákóczi Szövetség
Csíkpálfalva önkormányzata
Eger önkormányzata
Budapest, XV. kerület önkormányzata
Hódmezővásárhely önkormányzata
Székelyderzs önkormányzata
Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés
Sepsireform egyesület
Kápolnásfalu önkormányzata
Szentegyháza önkormányzata
Érd önkormányzata
Erdélyi Körök Országos Szövetsége
Szentendre önkormányzata
Erdélyi Magyarságért Egyesületet
Magyar Polgári Kör Polgári Társulás
Civilek Háromszékért Szövetség
Eudoxia 20 Alapítvány
Mány önkormányzata
Székesfehérvár önkormányzata
Makfalva önkormányzata
Erdélyi Családszervezetek Szövetsége
Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület
Magyar Vár Alapítvány
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata
FONTOS VAGY!© mozgalom
Zebegény önkormányzata
Vargyas önkormányzata
Devecser önkormányzata
Uzon önkormányzata
Békés önkormányzata
Szudétanémetek Országos Szövetsége
Újkígyós önkormányzata
Kaposvár önkormányzata
Dévaványa önkormányzata
Püspökladány önkormányzata
Hunnia Baráti Kör
Nagykanizsa önkormányzata
Dunaújváros önkormányzata
Enying önkormányzata
Kisláng község önkormányzata
Pusztaszabolcs önkormányzata
Széchenyi Társaság Budapest
Dunaszerdahely Önkormányzata
Csongrád Megye Önkormányzata
Dunakeszi
Újpest
Tata
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége