A nemzeti régiók ügye mindannyiunké

A déli hőség dacára is megtöltötte a sátrat Tusványoson a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezésről meghirdetett szombati beszélgetés, amelyen nem csak a Székelyföld megmaradásáról esett szó. A témát Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszéde után tűzték napirendre, és amíg kint aláírásokat gyűjtöttek, bent a teendőket sorolták.

A kezdeményezés – amelynek hivatalos neve Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért – legfontosabb célja, hogy az Európai Unió kohéziós forrásait ne lehessen az asszimilációs politika szolgálatába állítani, hogy a Magyarországtól száz éve elszakított, esetenként még magyar többségű térségek is megőrizzék identitásukat – mondotta Izsák Balázs, a kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Székelyföld mellett Kalotaszeget, a Partiumot és a Felvidéket is említve. Véleménye szerint az asszimiláció leghatásosabb eszköze a gazdaság, a befektetésekkel, a munkaerő elvándorlásának elősegítésével meg lehet változtatni egy-egy térség etnikai összetételét. Reméltük, hangoztatta, hogy ez a rendszerváltás után véget ért, de nem így történt, Románia uniós csatlakozása után Székelyföldet egy román többségű fejlesztési régióba tagolták be, és míg azok látványosan fejlődtek, a magyar többségű megyékben stagnálás tapasztalható, azaz folytatódik a térség mesterséges elszegényítése, és az asszimilációs nyomás sem enyhült.

Izsák Balázs szerint a kezdeményezéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy Székelyföld önálló régió legyen. Ehhez persze el is kell fogadtatni, ami nem lesz egyszerű. Az SZNT elnöke felidézte: hat évig pereltek az Európai Bizottsággal, és 1000 oldalra nőtt az iratcsomó, amíg nyertek, de ez még csak a kezdet. A következő nagy kihívás az, hogy 2020. május 7-ig hét országból összegyűjtsék az egymillió támogató aláírást. Eddig a nemzetiregiok.eu honlapon 15 ezer online aláírásnál tartanak (ebből 500 egy nap alatt gyűlt össze Tusványoson), a papíron levőket még nem adták össze. Izsák Balázs azt is elmondta: az EB az egymillió aláírás dacára is lesöpörheti a kérdést az asztaláról, de ettől a gondok nem oldódnak meg, a regionális igények stabilan megmaradnak. Egyik érvük éppen ez: ha a katalánok, székelyek, baszkok kulturális fejlődéshez való joga sérül, Európa kulturális sokszínűsége is sérül.

Az SZNT elnöke szerint a különböző tájegységek identitási törekvései is beépíthetők a kezdeményezésbe, ezért bízik a sikerben. Hozzátette: ha sokkal több aláírás gyűl össze, ez nyomatékosítja, hogy a nemzeti régiók erőt képviselnek Európában.

Azt már Európa is látja, hogy a regionális fejlesztési támogatás szétfejlődést hozott, a nagyvárosok elvitték a pénz nagy részét – magyarázta Korodi Attila parlamenti képviselő, a nemzeti régiók polgári bizottságának RMDSZ-es tagja, aki szerint az RMDSZ számára is életbe vágó, hogy sikerre vigyék az SZNT kezdeményezését. Jövőben ugyanis a jelek szerint a jelenlegi ellenzéki pártok kerülnek hatalomra, és azon az oldalon gyakran emlegetik a közigazgatási rendszer átalakítását, a megyék nagyobb egységekbe való beolvasztását, és bár a hazai jogszabályok is tiltják egy közigazgatási egységnek a nemzeti kisebbségek arányát megváltoztató átrajzolását, a törvényeken lehet változtatni, fontos az EU-ban is felvetni a kérdést. Most nagyobb esély van arra, hogy odafigyeljenek, mint pár éve – vélekedett. Korodi szerint az SZNT kezdeményezése kiegészíti az RMDSZ két évvel korábban Minority SafePack néven útjára indított kezdeményezését, és oda kell hatni, hogy „összeérjenek a dolgok”. Hozzátette: az RMDSZ 200 ezer támogató aláírás összegyűjtését vállalta.

Az aláírásgyűjtés nehézségeiről Vincze Loránt EP-képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke beszélt. Elmondása szerint ez volt a legnehezebb munka a Minority SafePack előkészítése során – jó volt ugyan érezni az egész Kárpát-medence szolidaritását, a nyugat-európai nemzeti közösségeket azonban jóval nehezebb volt megmozgatni, mert ott már elkényelmesedtek, kapják a pénzt az iskoláik, kulturális szervezeteik fenntartására, és nem rendelkeznek azzal a szervezési kapacitással, amellyel például az RMDSZ. Meg kellett találni azt a lehető legjobban leegyszerűsített üzenetet, amit egy-egy népcsoportot a magáénak érez: a hollandiai frízeknél az iskola volt, a katalánoknál – akik nem tartják magukat kisebbségnek – a nyelvük hivatalossá tétele az EU-ban. Dél-Tirol autonómiájához az EU már semmit nem tud hozzátenni, ők szolidaritásból szállítottak 70 ezer aláírást. Vincze Loránt azt is elmondta: nekik is perelniük kellett, hogy az Európai Bizottság elismerje, nem idegen az uniós jogtól a kezdeményezés, ezért az egymillió aláírást nem is nyújtották be a Juncker–Timmermans-csapatnak, hanem megvárják vele az új EB-vezetést.

Az EU nem a legjobb periódusát éli, a katalóniai és skóciai krízis nem segíti a magyar célok európai elfogadtatását, a történelmi pillanat nem kedvez ennek a harcnak, de a regionális identitásra építve kialakítható egy szolidaritás – vélekedett Andrea Carteny olasz történész, Kelet-Európa-kutató, aki szerint Magyarország Románia EU-csatlakozása blokkolásával tudta volna kikényszeríteni Székelyföld területi autonómiáját, de ezt nem tette meg.

Európában most már nem a politikai jobb- vagy baloldal, hanem a globalista-szuverenista törésvonal a fontosabb – véli Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, aki szerint – mivel az EU nem vált a globalizáció elleni védőernyővé – a szuverén államok erejét kell növelni. A migrációs nyomás csak növekedni fog, három-négy évtized múlva akkor is kisebbségbe kerül a keresztény ember a földrészen, ha már senki nem fog bevándorolni, és ennek a folyamatnak ma csak Közép-Európa tud ellenállni. A Kárpát-medencében következetes a magyarok eltüntetésére irányuló igyekezet, és ami most Romániában történik, az a kilencvenes évekre emlékeztet, a jogtiprásnak pedig ellen kell állni – a polgári kezdeményezés támogatásával is –, ugyanakkor azt is fel kell ismerni, hogy egy magasabb szintű játszmában a románok potenciális szövetségeseink, a józan ész és a választási érdek is együttműködést kér.

Ha vannak értelmes, hasznos ügyek, a sérelmeken át lehet és át is kell lépni – jelentette ki Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki szerint Romániában most is a 150 éves államépítési mintát követi a bukaresti politikai elit (a hadsereg, a titkosszolgálatok és az államvallás bőkezű támogatásával és a területszerzési igények hangoztatásával). A cél egy hamis ideál, az egynyelvű, egyvallású, minél nagyobb kiterjedésű (Moldovát is bekebelező) ország, noha ma már nem ez a sikeres minta, például a jóval kisebb Hollandia is sokkal gazdagabb. Ez a nem praktikus és igen drága állammodell veszélyes is lehet (Moldova kapcsán például komoly konfliktust gerjeszthet), és mivel a belpolitikai helyzet sem kedvező – a sok kis párt miatt az RMDSZ már a mérleg nyelve sem lehet –, minden olyan ügy mögé oda kell állni, amely az erdélyi magyarság sorsát javíthatja. Csomortányi bízik benne, hogy az SZNT polgári kezdeményezése összefogásra ösztönzi az erdélyi magyar pártokat és politikai szervezeteket.

Székely Nemzeti Tanács
Basque National Party
Democratic Convergence of Catalonia
Magyar Polgári Párt
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Erdélyi Magyar Néppárt
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Magyar Közösség Pártja
Magyar Kereszténydemokrata Szövetség
Európai Szabad Szövetség
Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója
Budapest önkormányzata
Gyergyó- szentmiklós önkormányzata
Csíkszereda önkormányzata
Sepsiszent- györgy önkormányzata
Vác önkormányzata
Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége
Társaság a Kárpátmedencei Magyarságért
Székelyföldért Társaság
Kézdivásárhely önkormányzata
Farkaslaka önkormányzata
Kerepes önkormányzata
Törökbálint önkormányzata
Rákóczi Szövetség
Csíkpálfalva önkormányzata
Eger önkormányzata
Budapest, XV. kerület önkormányzata
Hódmezővásárhely önkormányzata
Székelyderzs önkormányzata
Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés
Sepsireform egyesület
Kápolnásfalu önkormányzata
Szentegyháza önkormányzata
Érd önkormányzata
Erdélyi Körök Országos Szövetsége
Szentendre önkormányzata
Erdélyi Magyarságért Egyesületet
Magyar Polgári Kör Polgári Társulás
Civilek Háromszékért Szövetség
Eudoxia 20 Alapítvány
Mány önkormányzata
Székesfehérvár önkormányzata
Makfalva önkormányzata
Erdélyi Családszervezetek Szövetsége
Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület
Magyar Vár Alapítvány
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata
FONTOS VAGY!© mozgalom
Zebegény önkormányzata
Vargyas önkormányzata
Devecser önkormányzata
Uzon önkormányzata
Békés önkormányzata
Szudétanémetek Országos Szövetsége
Újkígyós önkormányzata
Kaposvár önkormányzata
Dévaványa önkormányzata
Püspökladány önkormányzata
Hunnia Baráti Kör
Nagykanizsa önkormányzata
Dunaújváros önkormányzata
Enying önkormányzata
Kisláng község önkormányzata
Pusztaszabolcs önkormányzata
Széchenyi Társaság Budapest
Dunaszerdahely Önkormányzata